Leírás: a tocok általában kicsi alacsonyabb, mint egy méter, felegyenesedve jár két hátsó lábán, mellső végtagjai nincsenek. Testét puha, ujjnyi szőr borítja, hosszúkás, lekerekített végű orra és emberi méretű, szőrös fülei. Vékony lábai széles, stabil tartást biztosító tappancsokban végződnek. Húsa mérgező, ezért a ragadozók nem bántják. Aggyal nem rendelkezik.
Élőhely: főleg mérsékelt övben él, városban és természetben egyaránt, de táplálkozási szokásai miatt városi környezetben sűrűbben fordul elő.
Táplálkozás: a tocokok ritkán esznek, hónapokig bírják táplálék nélkül. "Vadászatuk" során odatotyognak egy tetszőleges tereptárgyhoz vagy élőlényhez, és addig tocoktatják hosszú orrukkal (közben a jellegzetes tocok, tocok hangot hallatva), amíg valamiféle táplálék nem kerül eléjük. Semmiféle rendszert nem találtak még a tocok célpontválasztásában, ez nem is csoda mivel idegrendszerrel nem rendelkezik.
Rendkívül kitartó, többször találtak már a villanyoszlopot, házfalat órák, napok óta tocoktató tocokokat, akik aztán butaságukkal és puha szőrös testükkel elbűvölve a helyi lakosságot aztán ételhez jutottak. Azonban kitartásuknak nem mindig pozitív a kimenetele, több, éhhalált halt tocokot találtak elhagyatott erdőségekben fák tövében, romok közelében ahol hónapokig nem járt senki és semmi. Valószínűleg épp ezért fordulnak elő városi környezetben sűrűbben mint a vadonban, ahol csak esetlegesen néhány mókus vagy egyéb kisállat könyörülhet meg rajtuk, némi ételt juttatva nekik, így megmentve az éhhaláltól és új célpont kijelölésére kényszerítve.
Pontos mérések nincsenek, de a tudósok 1-12 hónapra becsülik a tocok túlélését étel nélkül.
Szaporodás: a tocokok szaporodása rendkívül esetleges. Ha egy tocok véletlenül épp egy másik tocokot kezd el tocoktatni, és a tocok-visszarúgás alapján ellenkező neműnek ítélik egymást, megtörténik az aktus, amelynek során 5-10 tocokcsemete fogantatik. Rövid időszak (1-2 nap) múltán a nőstény tocokból kipotyognak a kistocokok. Méretük fél arasz körül van. Egyből elindulnak táplálkozni, fejlődésük csak testméretük változásában mutatható.
Leírás: a csompogó nagyjából férfiarasznyi testű, ebihalszerű lény, elől nagy szájjal, benne fogakkal. Teste szőrtelen, mérsékelten nyálkás és rendkívül puha, rugalmas. Végtagjai nincsenek, ha közlekedni kényszerül, azt a kukacok, halak és kígyók kombinált módszerével, rendkívül szerencsétlenül és lassan teszi. Azonban ritkán látni a testét, mivel életmódja erre alkalmatlanná teszi.
Élőhely: legfőbb élőhelye az emberi tápcsatorna kezdeti szakasza, a szájüreg és a nyelőcső felső néhány centimétere. Ilyenkor csápjait az agyba nyújtva átveszi az irányítást az ember felett. Addig marad egy emberben, amíg az éhen nem hal - mivel táplálék nem jut az emberi gyomorba, csak emészthetetlen csompogó-ürülék -, vagy el nem fogy teljesen az agya, mivel a csompogók annak térfogatát folyamatosan csökkentik, ezzel saját intelligenciájukat fejlesztve.
Legendák beszélnek több ezer emberi agyat elfogyasztó csompogókról, de szerencsére pusztán az agyak mennyisége nem képes korlátlanul fejleszteni a csompogót, a nagyobb tudósokat és egyéb, kiemelten értelmes embereket pedig világszerte speciális csompogó-vadász csoportok figyelik. Ha minden őrzés ellenére a csompogó megfertőzi a védett személyt, akkor kénytelenek likvidálni azt, mivel a csompogó behatolás után eltávolítása lehetetlen, gyakorlatilag a személyt halottnak kell tekinteni.
Amikor elhasználta áldozatát, kimászik a szájüregből, és keres egy nyitott szájjal alvó személyt, mivel pár perc nyugalom szükséges a fertőzés végrehajtásához, ez pedig ébren lévő személynél nyílvánvalóan lehetetlen, bár szólnak források bizonyos csompogó-imádó szektákról ahol szertartásokon rituálisan és önként befogadják a szent csompogót.
Táplálkozás: a csompogó normál ember módjára táplálkozik, azaz az emberi ételt csompogja. Egy sajnálatos szokása van, orális élvezetek során ellenállhatatlan táplálkozási inger jön rá, így ennek sok nyelv és genitália esett már áldozatul. Mindig ellenőrizzük, hogy partnerünk nem áll-e csompogó-befolyás alatt. Ennek jele például az étkezéskori jellegzetes "csomp-csomp" hang.
Szaporodás: a csompogók ivartalanul szaporodnak, csókolózáskor juttatva át az ivadékokat a másik szájba (ilyenkor ellenállnak a táplálkozási ingernek amely azonnali lebukást jelentene), amelyben 1-2 hónapig tünetmentesen tenyésznek a nyelv alatt, aztán átveszik az irányítást addigra kifejlődött agyi csápjaikkal. Ezek a csompogók rendkívül buták még, így ha ismerősünk hirtelen meghülyül, ne feltétlenül szélütésre gyanakodjunk!
Leírás: a csompogó tocok nagyjából fél méter átmérőjű gömbre emlékeztet, elől hatalmas cápa szerű pofával, hátul rövid, arasznyi elvékonyodó farokban végződik a teste. Két lába van, mellső végtagjai nincsenek. Testét puha, rövid szőr borítja. Szájában ujjnyi fogak meredeznek.
A cs.t. a csompogó és a tocok nevű lények furcsa szimbiózisából jött létre, mikor a csompogó a kitartó tocokolás hatására kétségbeesésében a tocokot fertőzte meg, de mivel az aggyal nem rendelkezik, irányítása számára lehetetlen.
Élőhely: a nagyon hideg és a nagyon meleg területeken kívül bárhol előfordulhat. Fészekrakó, odvas fákban teremt magának rendkívül kényelmes fészket ahol a családját is alapítja. A hímek társkeresésük közben átmeneti fészke(ke)t alapítanak, mely pincékben, földalatti odúkban is előfordulhat.
Táplálkozás: a csompogó tocok táplálkozása igen egyszerű. Odamegy valamihez, megtocoktatja néhányszor (rövid orrával a jellegzetes tocokhang egy variánsát keltve), és ha megfelelő állagúnak ítéli (értsd: nem keményebb a húsnál), akkor megcsompogja (közben a jellegzetes "csomp-csomp" hangot hallatva). A nagyobb csompogó tockok akár emberi végtagokat is képesek elcsompogni, így lefekvés előtt mindig ellenőrizzük, nem tartózkodik-e egy ilyen a környezetünkben. Gyakran találtak elhagyott cs.t. fészkekben megcsonkított emberi illetve állati végtagokat, amelyek ujjai tövid voltak csompogva, ebből következtetnek arra, hogy a kis cs.t-k a kisebb kilógó részeket tudják kényelmesen lecsompogni, bár ezt csak elszórt utalások és híradások bizonyítják hiányzó ujjakról, fülekről.
Szaporodás: a cs.t. ivarosan szaporodik, társat életre választ magának, ekkor a hím elhagyja átmeneti fészkét és beköltözik a nőstény takaros lakhelyébe. Szaporodásuk az év bármely szakában lehetséges, de általában tavasszal történik. Elevenszülő, a kicsinyeit 150 napig hordja, általában 3-4 újszülött van egy fészekben. Ezután nagyjából negyed év alatt nőnek önállóvá a kicsik, és hagyják el a fészket. Ezalatt az anya és az apa felváltva járnak el táplálékért, amely ilyenkor különösen nehéz feladat, mivel nem elég becsompogni azt, le kell tépni a végtagot és egyben kell hazaszállítani. Nyáron gyakori látvány az esti szürkületben szájában (sajnos nem ritkán emberi) végtaggal kacsázó cs.t.
Ma olvasgattam egy könyvet (amit mellesleg véradásért kaptam, és meglepő módon egész jó), amiben valaki hazaér külföldről cirka 7 időzónával arrébbról, és éjfélkor baromi éhes, a másik meg felhívja hogy jujdenagyonkell beszélniük. És akkor beülnek valami helyre, zabál és kávéznak, de a másik nem beszél, mert nem elég privát. Akkor azután elmennek sétálni, és akkor ott kiönti a szívét.
Na, erről az ugrott be, csak ilyen kicsi érzésként, ami nemmellesleg egy igen fontos különbségre világít rá köztem és a normális emberek között, csak tudjam megfogalmazni, hogy normális emberek ha találkozni akarnak, akkor magától értetődő, hogy beülnek ide vagy oda, és ez nem képezi a kérdés alapját, hiába nem megfelelő valakinek, mint a fentebbi példában. Na, csak nem tudom megfogalmazni. Mindegy :(
De szép hosszú mondatokat tudok még írni. Az is fontos...
Nah, a mostani hétvége az fun volt. Szombat reggel el, vasárnap este haza, közben DnD, parti, Mágus.
A DnD fun volt, végre egy normális lawful good csapat, legalábbis a lovag meg én (a pap), volt még valami npc mágus luvnya, az is jószívű (látszólag, dehát isten tudja), meg egy másik PC akit nem sikerült még velünk összehozni de segáz :D Amúgy 5-7. szinten vannak, szóval már tudunk valamit csinálni, ami azért erősen pozitív.
A parti... vééégre össze lehetett hozni egy rakás arcot, főleg PW-sek, de a többiek sem érezték magukat rosszul asszem... mindegy, erről lehetne mesélni, de minek :D Legközelebb tessék gyünni annak is aki most fasztestűsködött.
A Mágus meg... ugyanazt a mesélőt kaptuk mint még egyszer régen Shadowrunra, és ugyanolyan szar volt mint akkor. Nem az a baj, hogy nem segíti a csapatát (nálunk szarabbak is eljutottak a végére, csak mi nekünk nem került elő a modul második fele), az oké, hanem hogy az NPC-ket is úgy játszatja, hogy szarul. Látszik rajta, hogy nem tudja beleélni magát, ezért egyik NPC sem ijed meg, nem dühösek, semmi érzelem nincs bennük, hiába szorítasz kést a torkához vagy akármi. Mindegy, amúgy sem voltunk jók, de azért nem mi voltunk szerintem a legszarabbak. De azért fun volt, néhányszor röhögtem úgy hogy fájt az orcám a végén, szóval megérte elmenni...
Ez ilyen szocális hétvége volt, nem mondom hogy minden hétvégén ilyenre van igényem, de néha jól esik. Érzem, hogy nem vagyok teljesen torzszülött...
Itt ülök melóban, és nem tudok dolgozni. Vagyis tudok, de reméltem hogy fel tudom gyorsítani kicsit a dolgokat. Van egy program, aminek kb 40k sora egy .c file-ban van. Doxygennel legeneráltattam html-be egy doksit hozzá Call és Caller gráfokkal (kis buzik Linuxra terveztek, de jól kicsesztem velük). Oké, elszüttyögött 1,5-2 óráig, kész. Először Operával (bent én telepítettem, akkor legújabb 10.0) próbáltam megnyitni, oké, 5 percig használhatatlanul belassult, de utána szépen kezelte, csak sajnos hiába mondtam neki hogy kessből használjon csak képeket, mivel mindenképp a vinyórol húzza be, ez nem segít, így mindig amikor duplikáltam a tabot megismétlődött a dolog. Nohát, semmi baj, nem kell annyit nyitogatni meg csukogatni, egyszer meg kibírom, megnyitottam 4 példányban és mindig annyit használtam amennyit kellett.
Ellenben ma amikor bejöttem és elindítottam, hihetetlenül instabil lett a dolog. Legalább négyszer lőttem le taszkmenedzserből és indítottam újra mire beláttam hogy ez így nem fog menni. No sebaj, egy próbát megért. Viszont szöget ütött a fejembe, hogy van még két másik böngésző is a gépen (actually 3, de a harmadik egy portable Opera, nem hiszem hogy azzal több szerencsém lenne). IE6 és Fx2.valamennyi. Azt kell mondjam, mindkettő csúfosan megbukott (és az egyik ismét megfektette az Operát, amit mondjuk nem értek :D).
Szóval most keresek egy olyan böngészőt ami nagyon nagy offline elérhető html fileokkal képes harcra kelni (igazából a gond szerintem a rengeteg kisebb-nagyobb képpel van, majd azt is kipróbálom ha kép nélkül töltöm be a O-val... azért jók lennének azok a képek) és emberi sebességgel kezelni azt.
Már korábban is nézegettem/találtam mindenfele részeket ebből, de csak most vitt rá a lélek, de megérte! Újabb beteg képregény, csak nekem személyesen :)
Ami fura ezzel kapcsolatban, hogy amikor visszanézek rá (mármint az aktuális részre), mindig meglepődöm, hogy angolul van... furán vagyok én az angollal, olvasni jól megy, de a többi terület annyira nem jó. Ez miért van? (gondolom mert sokkal többet olvastam mint hallgattam / beszéltem / írtam, de ez primkó magyarázat :D)
Publik blog

RSS