kutyás pornó

Hol is kezdjem.

Először is hogy a viharba van az, hogy ha valaki belédköt, akkor az vagy cigány, vagy öreg és/vagy ronda nő? Az utóbbi az idegesítőbb, mert mintha az életösztön nem lenne meg bennük. Ma sietek felfelé a mozgólépcsőn, hosszú üres szakasz, látom fent áll két nő egymás mellett, egyik néz lefelé, mondom majd arrébb megy. Nem ment, visszafordult és ugyanúgy áll. Mondom elnézést, izé, valami, befordultak valahogy, hogy éreztem ott az alkalom, és átfurakodtam (megjegyzem mostanában paraszt mód furakodok a mozgólépcsőn (és ez a metropol magazin hibája, ők mondták, hogy Mo-n azért nincs kultúrája, mert az emberek nem furakszanak, mert elég gyors a lépcső a LEGTÖBB embernek => a kisebbség szív már megint tezsvíreim...), dögöljön meg az összes), erre utánam szól a fiatalabb, ámde kerek és ronda, hogy "de sietős", én meg mondom "fogd be a pofád faszfej". Tudom, kultúra, de nem tudok toleráns lenni egy idő után (tudniillik ez nem az első eset). Mondjuk ha az öreg szólt volna akkor nem így.

Aztán, valaki linkelte ezt az oldalt, hogy http://lohere.net/ikm/index.php/Vizsgaidőszak, és hát én visítva sírva a melóhelyen. Megéztem még néhány írást, de eddig ez a legjobb.

Viszont, vesztemre megnéztem az alap domaint is, lohere.net, hát a névazonosság nem véletlen, ez ilyen eléggé húbazmeg, és persze itt is sikerült a legbetegebb dolgot egyből megtalálni, dehát ezeken is csak sírva tudok röhögni... tessék művelődni.

Jah és még ez: az egyenlõség valójában sima irigység azok iránt akiknek több van, csak nem hangzik annyira negatívan. tudod hogy igaz.

Naaaaaagyprogram

Én csak annyit szeretnék mondani, hogy rohadjon meg az openojjice és a wörd is. Miért nem lehet minden szöveget szépen szöveges fájlba írni (nem olyan bináris fosba mint ami az odt, doc vagy akármelyik másik), fix karakterszélességgel megjeleníteni? 

Leadtuk a nagyprogram dokumentációját, már csak a védés van hátra. Hogy kell egy ilyet megvédeni? Bántani fogják?

Majd szerintem publikálom valahova, ki lehet próbálni :D

A BKV sztrájk személyes következményei

Nohát. Kedd óta kénytelen voltam alternatív közlekedési módokat találni az egyetemre/munkahelyre való bejutásban, mivel görkorim nincs, rollerrel nehézkes lenne felfele jönni, meg az én méretemre nincs is itthon, maradt a bicikli.

Gondoltam megnézem magamnak milyen télen tekerni. Az első nap halál volt, mert éhesen, nulla energiával jöttem hazafele az egyetemről, hát az kész szenvedés volt, de csütörtökre egészen belejöttem, meg a seggem is már egész jól tűrte. Csak a lábam. Pontosabban a bal lábam, először azt hittem a hideg szélfújásnak köszönhetően fáj az izület, de miután este is alig tudtam ráállni, és éreztem hogy ez biz a térdem felett van, nem tudom, mit gondoljak. Mintha túlerőltettem volna, vagy nem tudom.

Visszatérve: első nap nem nagyon izzadtam le lefelé, fölfele meg kit érdekel, úgyis lefürdök ha hazaérek, gondoltam de jó. Viszont szerda csütörtök már jelentős mennyiségű izzadtság keletkezett rajtam, ami munkahelyen nem épp szerencsés, úgyhogy most nem tudom, mit csináljak. Sajnos a vékonyabb kabátomat nem tudom összehúzni, a kabátot mint egészet meg nem akarom elhagyni, mert igen hideg szelek tudnak lenni, teljesen lefagyasztja a mellkasomat... volt, hogy a pulcsit vettem le, akkor meg a kabátot izzadtam össze, az sem szerencsés... Nem is tudom, mi lenne a jó megoldás. No meg kéne valami a lábamra is, mert a farmeron/melegítőgatyán simán átmegy a szél... ötletek?

A mese a nagy kék lényekről

Megnéztük síkban tegnap az Avatárt. A látvány és a hangok jók voltak, a történet meg egyszerű mint egy egyenes fonal, egy darab csavar sem volt benne, mindig mindenhol az történt, amit Hollywoodi tapasztalattal vár az ember, pedig minden új filmbe próbálnak egy kis változást csempészni, na itt nem volt ilyen szándék. De amiért moziba jár az ember, azt tökéletesen teljesítette, szóval megérte a pénzét :)

Az a rész különösen tetszett, amikor a debella hölgy babusgatja a kicsi, szerencsétlen tengerészgyalogost.

Egy csavarral érdekesebb lett volna, ha a főszereplő bácsinak nem bátyja, hanem nővére vagy húga halt volna el. (jó, kicsit elvisz erre-arra a gondolat, de pont most olvasotam a fanfictionökről itt, és hát mpreg meg minden... mindegy, tessék elolvasni, vicces :D)

A mögöttes dolgokról még egy szót. Volt, hogy Cameron mennyire és hű meg ha, na abból egy szót se higgyetek el. Az ember mindig is ilyen volt, mindig is ilyen lesz, és még csak egyet sem tudok érteni az őslakosokkal.

Ennyit a konceptekről

Hogyasszongya

In July 2009, the C++ standards committee decided to remove concepts from C++0x.

Wattafakk? Ezt nem gondolják komolyan, ugye? Az új szabvány nagyjából legfontosabb elemét inkább mégse tesszük be, mert "not ready"? De most tényleg :(

Források: wikipédia, egyik, másik.

Nem is olyan jó az az unsigned...

ICs írt a melójáról (innen is grat neki, ha felfut a cég akkor jó az elején ott lenni), erről beugrott a mai (meg tegnapi meg múltheti) szopásom története.

Én egy finn cégnél vagyok koopon (vissza lehet keresni, mi merre hány méter), és eredetileg C++ témakörben kerültem oda, ami az első fél évben nagyon jól meg is valósult. Aztán az eredeti programmal végeztem (kisebb javítások, kiegészítések még most is kerülnek bele néhány hetente), és most az a nagy harci feladat, hogy a talán korábban már említett 50 kLoC-os (LoC = Line of Code) C progit (amiből 30k egy fájlban van) írjuk át C++ alapokra, kiemelve dolgokat ojjektumokba, szóval struktúrálni egy kicsit szebben ezt a nagy hányást.

No, elsőként ott akadt el ugye a dolog, hogy a C++ fordító nagyon nem akarta megenni a dolgot, és ez legfőképpen azért volt (mert egyrészt a C-ben az intenzív void* használat miatt az konvertálódik minden más mutatóra automatikusan, ezt mind kézi konverzióra kellett cserélni, de ezt hagyjuk), mert a finn csóka aki írta (finn változónevekkel és kommentekkel tarkítva a kódot), következetesen mindenhol unsigned char-t használt, amit viszont a könyvtári függvények nem esznek meg (már a C++ szigorúbb típusrendszerében, a C csont nélkül benyeli). Lehet trükközni, meg konvertálgatni, de az nagyon-nagyon sok reinterpret_cast kézzel beillesztését jelenti... így nagyon trükkösre vettem a figurát, és túlterheltem a szabványos könyvtár neveit hogy vegyék be az unsigned char-t is, néhol már a template magasságaiba szállva, ahol 2 vagy több char* közeli paraméter volt... és persze így se volt jó, de már majdnem, és tulajdonképpen egészen büszke vagyok magamra :D

A fanatikus

Egy életben is varázslóforma arc (reiki mestere is van) írta egy mágussal foglalkozó fórumon:

Csanád mesterék igencsak nekiültek a földi bölcsességeknek, hogy a Magust megcsinálják, ezért az egyik legjobb játék. Ez NEM AD&D (pl.). Ez magyar, s mint ilyen, valósághű, következetes és logikus menetben fejleszthető.

Sírni fogok... a röhögéstől...

Nemmellesleg kitalálták, hogy Ynev világa nem atomos alapokon nyugszik, hanem mindent az őselemek építenek fel, és az elemi erő tartja ezeket távol egymástól (mert különben kioltanák egymást, és (mivel vízalapú a világ) minden vízzé meg energiává változna), mert annyi hülyeséget hordtak össze már, amit nem lehetett megmagyarázni egy középiskolában odafigyelő fizikás előtt. Ezzel meg mindent ahogy akarsz. Na meg a személyes aura, amikor rájöttek, hogy ezt a mágiát így nem gondolták végig. És akkor mi is van benne, mi nincs. A végső érv pedig az intelligens emberrel szemben, hogy egy varázsló nem csinálna olyat. Tyűha. Akkor viszont az ellenfélnek szabad. Sosem megyek varázsló ellen...

Bestiárium - Tocok

Leírás: a tocok általában kicsi alacsonyabb, mint egy méter, felegyenesedve jár két hátsó lábán, mellső végtagjai nincsenek. Testét puha, ujjnyi szőr borítja, hosszúkás, lekerekített végű orra és emberi méretű, szőrös fülei. Vékony lábai széles, stabil tartást biztosító tappancsokban végződnek. Húsa mérgező, ezért a ragadozók nem bántják. Aggyal nem rendelkezik.

Élőhely: főleg mérsékelt övben él, városban és természetben egyaránt, de táplálkozási szokásai miatt városi környezetben sűrűbben fordul elő.

Táplálkozás: a tocokok ritkán esznek, hónapokig bírják táplálék nélkül. "Vadászatuk" során odatotyognak egy tetszőleges tereptárgyhoz vagy élőlényhez, és addig tocoktatják hosszú orrukkal (közben a jellegzetes tocok, tocok hangot hallatva), amíg valamiféle táplálék nem kerül eléjük. Semmiféle rendszert nem találtak még a tocok célpontválasztásában, ez nem is csoda mivel idegrendszerrel nem rendelkezik.

Rendkívül kitartó, többször találtak már a villanyoszlopot, házfalat órák, napok óta tocoktató tocokokat, akik aztán butaságukkal és puha szőrös testükkel elbűvölve a helyi lakosságot aztán ételhez jutottak. Azonban kitartásuknak nem mindig pozitív a kimenetele, több, éhhalált halt tocokot találtak elhagyatott erdőségekben fák tövében, romok közelében ahol hónapokig nem járt senki és semmi. Valószínűleg épp ezért fordulnak elő városi környezetben sűrűbben mint a vadonban, ahol csak esetlegesen néhány mókus vagy egyéb kisállat könyörülhet meg rajtuk, némi ételt juttatva nekik, így megmentve az éhhaláltól és új célpont kijelölésére kényszerítve.

Pontos mérések nincsenek, de a tudósok 1-12 hónapra becsülik a tocok túlélését étel nélkül.

Szaporodás: a tocokok szaporodása rendkívül esetleges. Ha egy tocok véletlenül épp egy másik tocokot kezd el tocoktatni, és a tocok-visszarúgás alapján ellenkező neműnek ítélik egymást, megtörténik az aktus, amelynek során 5-10 tocokcsemete fogantatik. Rövid időszak (1-2 nap) múltán a nőstény tocokból kipotyognak a kistocokok. Méretük fél arasz körül van. Egyből elindulnak táplálkozni, fejlődésük csak testméretük változásában mutatható.

Bestiárium - Csompogó

Leírás: a csompogó nagyjából férfiarasznyi testű, ebihalszerű lény, elől nagy szájjal, benne fogakkal. Teste szőrtelen, mérsékelten nyálkás és rendkívül puha, rugalmas. Végtagjai nincsenek, ha közlekedni kényszerül, azt a kukacok, halak és kígyók kombinált módszerével, rendkívül szerencsétlenül és lassan teszi. Azonban ritkán látni a testét, mivel életmódja erre alkalmatlanná teszi.

Élőhely: legfőbb élőhelye az emberi tápcsatorna kezdeti szakasza, a szájüreg és a nyelőcső felső néhány centimétere. Ilyenkor csápjait az agyba nyújtva átveszi az irányítást az ember felett. Addig marad egy emberben, amíg az éhen nem hal - mivel táplálék nem jut az emberi gyomorba, csak emészthetetlen csompogó-ürülék -, vagy el nem fogy teljesen az agya, mivel a csompogók annak térfogatát folyamatosan csökkentik, ezzel saját intelligenciájukat fejlesztve.

Legendák beszélnek több ezer emberi agyat elfogyasztó csompogókról, de szerencsére pusztán az agyak mennyisége nem képes korlátlanul fejleszteni a csompogót, a nagyobb tudósokat és egyéb, kiemelten értelmes embereket pedig világszerte speciális csompogó-vadász csoportok figyelik. Ha minden őrzés ellenére a csompogó megfertőzi a védett személyt, akkor kénytelenek likvidálni azt, mivel a csompogó behatolás után eltávolítása lehetetlen, gyakorlatilag a személyt halottnak kell tekinteni.

Amikor elhasználta áldozatát, kimászik a szájüregből, és keres egy nyitott szájjal alvó személyt, mivel pár perc nyugalom szükséges a fertőzés végrehajtásához, ez pedig ébren lévő személynél nyílvánvalóan lehetetlen, bár szólnak források bizonyos csompogó-imádó szektákról ahol szertartásokon rituálisan és önként befogadják a szent csompogót.

Táplálkozás: a csompogó normál ember módjára táplálkozik, azaz az emberi ételt csompogja. Egy sajnálatos szokása van, orális élvezetek során ellenállhatatlan táplálkozási inger jön rá, így ennek sok nyelv és genitália esett már áldozatul. Mindig ellenőrizzük, hogy partnerünk nem áll-e csompogó-befolyás alatt. Ennek jele például az étkezéskori jellegzetes "csomp-csomp" hang.

Szaporodás: a csompogók ivartalanul szaporodnak, csókolózáskor juttatva át az ivadékokat a másik szájba (ilyenkor ellenállnak a táplálkozási ingernek amely azonnali lebukást jelentene), amelyben 1-2 hónapig tünetmentesen tenyésznek a nyelv alatt, aztán átveszik az irányítást addigra kifejlődött agyi csápjaikkal. Ezek a csompogók rendkívül buták még, így ha ismerősünk hirtelen meghülyül, ne feltétlenül szélütésre gyanakodjunk!

Bestiárium - Csompogó Tocok

Leírás: a csompogó tocok nagyjából fél méter átmérőjű gömbre emlékeztet, elől hatalmas cápa szerű pofával, hátul rövid, arasznyi elvékonyodó farokban végződik a teste. Két lába van, mellső végtagjai nincsenek. Testét puha, rövid szőr borítja. Szájában ujjnyi fogak meredeznek.

A cs.t. a csompogó és a tocok nevű lények furcsa szimbiózisából jött létre, mikor a csompogó a kitartó tocokolás hatására kétségbeesésében a tocokot fertőzte meg, de mivel az aggyal nem rendelkezik, irányítása számára lehetetlen.

Élőhely: a nagyon hideg és a nagyon meleg területeken kívül bárhol előfordulhat. Fészekrakó, odvas fákban teremt magának rendkívül kényelmes fészket ahol a családját is alapítja. A hímek társkeresésük közben átmeneti fészke(ke)t alapítanak, mely pincékben, földalatti odúkban is előfordulhat.

Táplálkozás: a csompogó tocok táplálkozása igen egyszerű. Odamegy valamihez, megtocoktatja néhányszor (rövid orrával a jellegzetes tocokhang egy variánsát keltve), és ha megfelelő állagúnak ítéli (értsd: nem keményebb a húsnál), akkor megcsompogja (közben a jellegzetes "csomp-csomp" hangot hallatva). A nagyobb csompogó tockok akár emberi végtagokat is képesek elcsompogni, így lefekvés előtt mindig ellenőrizzük, nem tartózkodik-e egy ilyen a környezetünkben. Gyakran találtak elhagyott cs.t. fészkekben megcsonkított emberi illetve állati végtagokat, amelyek ujjai tövid voltak csompogva, ebből következtetnek arra, hogy a kis cs.t-k a kisebb kilógó részeket tudják kényelmesen lecsompogni, bár ezt csak elszórt utalások és híradások bizonyítják hiányzó ujjakról, fülekről.

Szaporodás: a cs.t. ivarosan szaporodik, társat életre választ magának, ekkor a hím elhagyja átmeneti fészkét és beköltözik a nőstény takaros lakhelyébe. Szaporodásuk az év bármely szakában lehetséges, de általában tavasszal történik. Elevenszülő, a kicsinyeit 150 napig hordja, általában 3-4 újszülött van egy fészekben. Ezután nagyjából negyed év alatt nőnek önállóvá a kicsik, és hagyják el a fészket. Ezalatt az anya és az apa felváltva járnak el táplálékért, amely ilyenkor különösen nehéz feladat, mivel nem elég becsompogni azt, le kell tépni a végtagot és egyben kell hazaszállítani. Nyáron gyakori látvány az esti szürkületben szájában (sajnos nem ritkán emberi) végtaggal kacsázó cs.t.